Légkör bizonyos ellenőrzéseken

Hogyan alakulhatott ki bizonyos ellenőrök viselkedése?
Miért hasonlíthatnak bizonyos ellenőrzések egy középkori autodafé-ra, Torquemada személyes vezetése alatt?
Miért gondolhatják azt bizonyos ellenőrök, hogy miután egy boszorkányüldözéshez fogható támadást indítanak az ellenőrzött képző ellen, az majd mosolyogva, önként és dalolva felmászik a máglyára?
Erről szól a mai írás, amely egy lazító írás.

Nehéz ezeket az okokat cincálni, és csak tippelni lehet.
Képzőként jó, ha felkészülsz arra, hogy az ellenőrzés hangulata nem biztos, hogy felhőtlen lesz. Ha mégis, akkor örülni fogsz, azonban ha a rosszabbik verzióra készülsz fel, akkor jobban jársz.
Egy ellenőrzés amúgy is konfliktushelyzet, azonban vannak felnőttképzési ellenőrzések, amelyeken bizonyos ellenőrök hozzáállását nehéz csak azzal indokolni, hogy ellenőrzés van.

A tény, amely a felnőttképzési szakma szerte közismert, hogy nagy és/vagy állami kapcsolatokkal rendelkező cégek közvetlen, vagy közvetett emberei ott vannak a felnőttképzési szakértők, azaz köznyelven, ellenőrök között.
Hogy ennek lehet-e köze bizonyos ellenőrzések stílusához? Ki tudja?


"A pesti, egyik külső kerületben lévő családi ház elé begördült egy nem túl hivalkodó, de új autó.
A családi ház inkább villa volt, azonban ez nem látszódott az utcáról. Karbantartott, de szerény kiállású kerítés és a kerítés melletti sövény mögött egy kert látszott. A ház az utca felől átlagosnak nézett ki. Azonban a másik oldalra hosszan elterült és egy úszómedence is tartozott hozzá a hátsó kertben. A kert gondosan ápolt volt, az a fajta kert, amelyen látszik, hogy figyelnek rá. A kertész hetente kétszer jött.

Az autót a villa egyik tulajdonosa, Gogolákné Schaffer Henrietta Katalin vezette.
A körökben, ahol mozgott, a nőket két kasztra lehetett osztani a nevük szerint. Az egyik a hosszú nevűek kasztja. X-né Y Bigyó (Bigyó), vagy X-Y Bigyó (Bigyó). Általában ezek a férjezett nők voltak, vagyonos és/vagy jó kapcsolatokkal bíró férjjel.
A másik a tizenkettő egy tucat, vagy éppen semleges nevűek kasztja. Kovács Erzsébet, Varga Katalin, Szabó Éva, takarván a név viselőjének ambícióját és tudván tudva, hogy Magyarországon egy nőnek, főleg, ha elvált, vagy egyedül él, érvényesülési vágyát minden áron rejtegetnie kell.

Henrietta megnyomta a garázsajtó távirányítójának a gombját. Ekkor vette észre, hogy a kerítés mellett már áll egy autó. Felismerte. Nem lehetett nem felismerni, annyira kirítt a környezetéből.
Ifj. özv. dr. Edelstein Frigyes extravagáns sport kupéja állt ott.

"Frici már megint vett egy új autót." - gondolta Henrietta. A kocsi volt az egyetlen extravagancia, amelyet ifj. özv. dr. Edelstein Frigyes megengedett magának. A vezető képző cégek tulajdonosai többnyire olyan kocsikat választottak, amelyek a legkevésbé ríttak ki a környezetükből.

Ifj. özv. dr. Edelstein Frigyes azonban már régen leadta a cég mindennapi vezetését először a feleségének, majd miután az asszony meghalt, az anyósának. Üzleti ügyei már elsősorban nem a képzésekről szóltak, de megtartotta a céget. Nagyon jó fedőcég volt.

Ifj. özv. dr. Edelstein Frigyes nem nősült újra. Nem is tervezte. Lekötötték az üzleti ügyei, amelyek összehasonlíthatatlanul jóval több örömet és főleg anyagi javakat hoztak neki, mint bármelyik nőügye, legyen az feleség, vagy szerető. Teljes idejét és figyelmét az üzletnek szentelte.

Henrietta beállt a garázsba és kiment üdvözölni a vendéget. Előtte azonban átgondolta, mi lehet vajon a látogatás oka.
Henrietta korán és jól ment férjhez és utána kiválóan menedzselte a férjét. Mindenki tudta, hogy üzleti sikereiket a férje nevének, de most már inkább Henrietta szorgalmának és mindent betöltő, nyers ambíciójának köszönhetik.

A gyerekszülést nagyon hamar letudta a statisztikai két gyerekkel. Ismerte a környezetét, azt, hogy a gyerek a jolly joker a társadalomban. Kiválóan használható alibinek, panaszkodási alapnak, kifogásnak és kiskapukeresőnek, ha bármi van, akkor lehet mutogatni, hogy ő már megtette honleányi kötelezettségét, tehát nem gond, ha saját terveit valósítja meg. A harmincas éveinek elejétől így már figyelmét teljes egészében a karrierjére összpontosíthatta. A férje összeköttetései révén abban a szürke zónában mozgott, ahol az állam és az üzlet találkozik.

Munkája során viszonylag sok férfival tartotta a kapcsolatot. Szép arca volt és akkor még jó alakja.
Az első közeledés után, amit egy esernyővel és pár találó mondattal visszavert, azonnal rájött, miért hízott meg sok nő, akiket ebben a kasztban látott. Vagy ha nem is híztak meg, váltak nőileg láthatatlanná. Ő azonban szerette a szép ruhákat, így hát a súlyfelesleget választotta.

Legott hízókúrába kezdett. Egy év megfeszített, lankadatlan ügybuzgalmával, amely számolatlan mennyiségű pacalpörkölt és somlói feláldozását tette elkerülhetetlenné, elérte mostani, gömbölyded külalakját, amelyet már 20 éve sikeresen tartott. Több közeledést nem kellett visszavernie.

Természetesen, a külvilág felé folyamatosan panaszkodott a túlsúlyáról. Végeláthatatlan fogyókúrákat tartott. Női üzletfeleivel, ismerőseivel kölcsönösen fogyókúra recepteket cseréltek.
A legújabb és legtrendibb fogyókúrákról külön dossziét vezetett, szépen felcímkézve, kategorizálva, kartotékolva.

A fogyókúra kifogyhatatlan témát adott és a diétákról szóló pletyizések révén számos üzleti titok birtokába jutott. A túlsúly több száz millió forintot hozott neki. Részint, mert a férfiak is máshogy bántak vele, tényleg tudott velük így üzletelni, részint mert a pletykák, amelyeket a folyamatos fogyókúra-társalgások biztosítottak, számos sikeres tranzakciót eredményeztek.
Túlsúlyát óvón és védőn dédelgette, hurkáinak különleges varázserőt tulajdonított.

- Szia Frici, mi járatban errefelé? - kérdezte Henrietta kissé pajkosan ifj. özv. dr. Edelstein Frigyestől. Ő megengedhette magának ezt a hangnemet. Köztudott volt, hogy hűséges a férjéhez, másodszor meg, ifj. özv. dr. Edelstein Frigyes tartozott neki. Ritkán fordult elő, hogy ifj. özv. dr. Edelstein Frigyes bárkinek is tartozzon. Csak a két fél tudott róla, de ettől függetlenül ifj. özv. dr. Edelstein Frigyes folyamatosan azon dolgozott, hogy valahogy eltűnjön ez a tartozás.

- Drága Henrietta, téged mindig öröm látni! - mondta nyájasan ifj. özv. dr. Edelstein Frigyes.

- Ugyan már Frici, ne kamuzz, ismerjük egymást, van valami újdonság?

- Először is, hoztam abból a pult alóli disznótorosból a férjednek, tudod, amit a rabbi háta mögött eszünk.

- Ne, már megint? Tudod, hogy a családom rendszeresen vág disznót vidéken és tele vagyunk hurkával. Minden értelemben.

- De ez más, ez a pult alóli hurka. Ezt csak mi tudjuk élvezni. Ennek külön bukéja van.

- Na jó. Gyere be, egy kis süti mellett elbeszélgetünk.

Bementek a villába.
Amilyen semmitmondó volt a villa külseje, belül annyira más világ fogadta az odaérkezőt. A legmodernebb, legtrendibb design alapján kialakított belső, tágas terek, világos színek, designer bútorok, gondosan összeválogatott részletek. Henrietta nagyon nagy hangsúlyt fektetett a stílusra és személyesen felügyelte a berendezési munkálatokat.
A férje utálta a design-t, legszívesebben a garázs mellett kialakított man cave-ben, férfibarlangban tartózkodott. Már régen belefáradt abba, hogy az asszonyt eltántorítsa bármitől. Különben is, aranyélete volt. Henrietta igazi pénzcsináló gépezet volt, szinte bármit megengedhettek maguknak és mellette annyi szeretőt tarthatott, amennyit csak akart, mert Henriettát már nem kötötte le a szex. A férfi úgy érezte, jó üzletet kötött.

- Gyere ülj le, mit kérsz, sütit, vagy pogit?- kérdezte Henrietta.
Kiváló vendéglátó volt. A vendégei mindig is csodálkoztak, hogyan van az, hogy a szakadatlan fogyókúrák ellenére mindig kerül elő valami harapnivaló váratlan látogatásokkor is.

- Mindkettőt. - ifj. özv. dr. Edelstein Frigyes híres volt opportunizmusáról. Ha valamit ingyen megkaphatott, akkor nem habozott kettőt kérni belőle. Különben is, ezen a szinten kajával már nem lehetett lekötelezni senkit.

- Add ide azt a pult alólit, habár még mindig nem értem, mi ebben a plusz, de hát ti tudjátok. Mi járatban vagy tulajdonképpen? - kérdezte, mert azért a kíváncsiság nagy úr.

- Az új képzési védővámról van szó. Beszéltem Gáborral...

- Ááááá, a jó öreg Kalinka elvtárs! Most mi a legújabb, amit anno Rákosi pajtástól tanult? Mondott valami hasznosat?

- Igen. El tudjuk intézni, hogy képzőként ne csak mi kerülhessünk a valódi zsíros fazék közelébe, hanem a többieket is a mi embereinkkel ellenőriztessük.

- Hm. Arról beszélsz, hogy egy olyan ellenőri gárda, akik a mi kezünkből esznek, de mennek máshová is? Így mindenről és mindenkiről tudhatunk? Ha feltűnik valaki új, azonnal le tudjuk káderezni?

- Látom, nem kell többet mondanom erről. Azért jöttem, hogy nem hivatalosan felkérjelek, te legyél az, aki összeállítja az ellenőri gárdát és megadja nekik azokat a vonalakat, amelyek mentén majd dolgozni fognak. - mondta ifj. özv. dr. Edelstein Frigyes olyan hanghordozással, amely azt volt hivatott bemutatni, ez egy nagy kegy és bárki, akinek van sütnivalója, hülye lenne nemet mondani rá. Titokban azt remélte, tartozását ezzel ki tudja egyenlíteni. 
Azonban Henrietta sem most jött le a falvédőről.

- És ebben nekem mi a jó? Akárhogy is nézem, amit kínálsz, az a következő: egy rakat meló, egy csomó ember összeszervezése, cserébe azért, hogy majd megkapom azokat az információkat, amelyeket amúgy is megkapnék a nem hivatalos csatornáimon keresztül? Frici, azt hittem, ezen már rég túl vagyunk.

Ifj. özv. dr. Edelstein Frigyes magában horkantott egyet. Ez a gond az ambiciózus nőkkel. Átlátnak a szitán.
Maga részéről, ugyan a nőkkel már befejezte, de továbbra is kényeztette a saját hímsovinizmusát, amelyet azonban csak szűk körben hangoztatott. Mellette azonban felismerte azt is, hogy mivel nem élünk a középkorban, muszáj nőkkel is üzletelnie. Henriettával mindig is tudott üzletelni. Nincs más, elő kell vennie az újabb kártyáját.

- Akkor máshogy fogalmazok. Az ellenőri kar, értsd magán kémhálózatunk megszervezéséért és beidomításáért cserébe mit szólnál egy meghíváshoz örökös tagságra a zsíros bödön mögötti belső Szalonna Szentélybe?
A Szalonna Szentély annyira titkos volt, hogy senki sem ismerte a pontos taglétszámot és névsort.  

Henrietta elgondolkozott. Kecsegtető ajánlat. Érdekes, hogy ez most így előkerült.
Azonban ifj. özv. dr. Edelstein Frigyes sokkal tartozott neki, arról nem is beszélve, hogy volt egy másik probléma is. 

- Frici, köszönöm. A Szalonna Szentélynek már régen tagja vagyok. Régi kapcsolatunkra tekintettel azonban nem vetem el az ellenőrök kiképzését. Sőt. Tudod mit, ma jó kedvem van, vettem egy állat jó tűsarkút, és a nap is szépen süt. Elvállalom az ellenőröket most ingyér és bérmentve, ajándékba. Már csak kihívásnak is jó.

Ifj. özv. dr. Edelstein Frigyes arca látványosan megnyúlt. Erre nem gondolt. Mindenesetre ez teljesen más megvilágításba helyezte a dolgokat. Kifelé kedvesen elmosolyodott, még eltrécseltek egy darabon, majd megköszönte Henriettának a vendéglátást és sürgős üzleti ügyeire hivatkozva, meglehetősen borús hangulatban, egy jó bő gázt nyomva elindult.
Henrietta gondolataiba merülve ment vissza a villába. Izgalmasan kezdett alakulni a kép."

(A fenti jelenet szereplőinek és eseményeinek a valósággal való bárminemű egyezése pusztán a véletlen műve.)


Amikor elkezdtem a felnőttképzési tanácsadói pályafutásomat, már hallottam rémhíreket és pletykákat, hogy egyes szemléken mik történnek. Nyílt titok volt, hogy bizonyos cégekhez az ellenőrök milyen stílusban, hogyan mentek ki, mik történtek.

Az egyik legelső ügyfelem egy 50 feletti, tapasztalt üzletasszony volt, nevezzük Ajnának.
Látott már sok mindent az üzleti életben. Akkor még úgy csináltam a tanácsadást, mint a többi felnőttképzési szakértő, akik mellékesen tanácsot is adtak.

Mi volt a tanácsadást is elvállaló ellenőrök elterjedt gyakorlata a felkészítésnél?
Az, hogy jó esetben a az anyagokat rakták össze, rossz esetben azt is a képzőkkel rakatták össze, ők csupán megnézték.
Az ellenőrzésen azonban az ügyfél képviselte saját magát. Ezek az ellenőr-tanácsadók teljesen magukra hagyták az ügyfelet a szemlére, a legtöbb esetben nem vállalták, vagy talán nem merték (?) vállalni személyesen a munkájukat.

Ez volt a felnőttképzési tanácsadói gyakorlat, amikor beléptem erre a piacra. Ezt a gyakorlatot az elején átvettem, hogy aztán a tapasztalatoknak köszönhetően sürgősen átírjam.
A konkurens ellenőr-tanácsadók óriási felháborodására.

Az újdonság az volt, hogy én, ellenben a többséggel, a piaci igényekre válaszolva, hiszen az ügyfelek nagyon utáltak egyedül szembenézni az ellenőrökkel, személyesen vállaltam a munkámat.
Nem hagytam az ügyfelet a szemle idejére egyedül. Személyesen voltam ott a szemléken és védtem az ügyfelet.
Mindezért ugyanannyi pénzt kértem, mint a többi tanácsadó, akik viszont nem voltak ott a szemléken. Lehet rajta csodálkozni, hogy hét világra szóló botrány lett belőle?
Teljesen érthető, ki szereti a nálánál jobb konkurenciát?

Ajna esetében azonban még nem így volt, ez nagyon a kezdetek kezdetén történt. Összeraktam a papírokat és utána vártuk a szemlét, ahol Ajna volt a munkatársával.
A szemle után Ajna felhívott. Ha azt mondom, hogy feldúlt volt, akkor közel sem járok a valósághoz.

Azt mondta, hogy volt már neki adóellenőrzése, de a legvérmesebb adóellenőr sem volt olyan, mint a felnőttképzési ellenőrök, akik kijöttek hozzá. Órákon keresztül "vallatták", ő úgy érezte, ez nem ellenőrzés volt, hanem valami egészen más. A végén nem született rossz jegyzőkönyv és a cég megkapta a papírt. Azonban az a nap mély nyomokat hagyott Ajnában.

Nem ez volt az első ilyen elbeszélés, amit ügyfelektől hallottam. Elhűltem. Miért? Miért kell így viselkedni?

Az Ajna utáni következő hasonló ellenőri túlkapás volt az utolsó csepp a pohárban. Akkor eldöntöttem, ügyfelet nem engedek egyedül nekimenni az ellenőrzésnek, bárki bármit mond. Az ellenőr-tanácsadók többsége sutyiban adhat úgy tanácsot, hogy csak a papírokat rakják össze, aztán magára hagyják az ügyfelet.
Én más utat választottam. Eldöntöttem, hogy ott leszek személyesen, amikor jönnek az ellenőrök. Nem hagytam magára az ügyfeleimet. Védtem az ügyfeleimet.

Ezt az elhatározásomat tett követte. Ennek köszönhető a számolatlan mennyiségű szemle, amelyen részt vettem és a skandalum, amelyet a konkurenciám gerjesztett.

Láttam sok mindent. Láttam azt is, amikor ellenőrök beleírtak olyat a jegyzőkönyvbe, amelyet valami mással kevertek össze. Mit lehet ilyenkor tenni? Hogyan lehet akár ellenőrzési újoncként ezeket a helyzeteket megoldani? 
Katt ide.