Amit igazából akarnak

Előfordulhat, hogy a szezon összekeveredik a fazonnal. Előfordulhat, hogy a fától nem látjuk az erdőt. És az is előfordulhat, hogy szem elől tévesztjük a lényeget.

Erről szól a mai írás, hogyan érdemes felkészülni a felnőttképzési ellenőrzésre úgy, hogy lássuk a lényeget. Arról beszélünk ma, hogy mi a felnőttképzési ellenőrzés célja.
Ez a felkészülés első fázisának harmadik lépése.

Megtudhattuk eddig, hogy az ellenőrzéssel kapcsolatban a legalapvetőbb tényező, hogy érdekkonfliktuson alapszik. Más az ellenőrök és más az ellenőrzöttek érdeke.
A tényeknek és megállapításoknak az az egyik tulajdonsága, hogy különböző értelmezésekre adhatnak lehetőséget. Ahogy a mondás is tartja, minden szentnek maga felé hajlik a keze.

Ezért is, az ellenőrzésre felkészülés első fázisának első két lépése önmagunk, a saját cégünk, valamint a másik fél, az ellenőrök, az "őrzők" megismeréséről szól.
A harmadik lépés célja annak megismerése, mit is akar a hatóság. Mi az ellenőrzés célja?

Ha az ellenőrzés érdekkonfliktuson alapszik, ebből kiindulva a konfliktusból lehet háború is. A felnőttképzési ellenőrzés esetén, ha az ellenőrzött nem ért egyet a hatósági döntéssel, az bírósági eljárást, azaz pert jelent.

Van az egyik fél, ezek mi vagyunk és van a másik fél, ez az ellenfél. Ez a két fél van jelen az ellenőrzésen. Ennek a két félnek az ismerete hozzásegíthet bennünket ahhoz az eredményhez, amire vágyunk. Az első két lépésre rakja rá a koronát a felkészülés harmadik lépése. Ez az a lépés, amely ismerete nélkül hiába vagyunk tisztában önmagunkkal, a saját cégünkkel, hiába ismerjük a másik felet, mégis, nagyon könnyen zátonyra futhatunk.

Ez a harmadik lépés nem más, mint hogy tudjuk, miről szól voltaképpen az ellenőrzés.

A felnőttképzési engedély hatósági ellenőrzése, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, a nevében is benne van, egy jogi eljárás.
Azt hivatott ellenőrizni, hogy az engedélyezett felnőttképzési intézmény betartja-e azokat a feltételeket, amelyek alapján a felnőttképzési engedélyt megkapta, valamint betartja-e a jogszabályokban foglaltakat. Lásd: 2013. évi LXXVII. felnőttképzési törvény 20. §

(Lábjegyzet: számos téveszme terjedt és terjed a felnőttképzéssel kapcsolatban (is). Az egyik ilyen, hogy minden felnőttképző kaphat helyszíni ellenőrzést a felnőttképzési törvény értelmében.
Ez félig igaz, azaz nem igaz.

Minden felnőttképzőt, akinek felnőttképzési engedélye van és megfelel az ellenőrzés jogszabályi kritériumainak ellenőrizhet a hatóság, az engedéllyel nem rendelkezők esetén a hirdetéseket ellenőrizheti.
Az a cég, aki felnőttképzéssel foglalkozik, de nincs felnőttképzési engedélye, mert nem kérte, nem pályázik, nem akar állami pénzeket, nem óhajt részt kérni az állami atyáskodásból, az nem tartozik a felnőttképzési törvény hatálya alá. Annak azért érdemes utánajárni, hogy a felnőttképző lehetőleg ne hirdessen olyan képzést, ami hasonlít(hat) OKJ-s képzésre és amelyre nincsen engedélye, mert ezt viszont nézheti a hatóság. 

Magyarul, a felnőttképzésben NEM kötelező a felnőttképzési engedély. Ha egy cég nem akar felnőttképzési engedélyt, akkor nem kér. Gyakorlatilag az engedéllyel nem rendelkező felnőttképző azt csinál a felnőttképzésben szakmailag, amit csak akar. Olyan szakmai vezetője is lehet, akinek nincsen diplomája. Olyan képzései lehetnek, amilyet csak akar. Csak az OKJ-t ne akarja megkerülni.

Az állam kivételesen viszonylag szabad kezet ad a szabadpiaci felnőttképzőknek. Miért? Egy tipp: véleményem szerint valószínűleg abból indulhat ki, hogy az államilag felpörgetett, támogatott, értsd, ingyenes, képzések magas száma gyakorlatilag ha nem is lehetetlenné, de piacilag nagyon nehézzé teszi a nyereséges szabadpiaci felnőttképzést. Azaz az államilag támogatott képzések jelentős konkurencia a szabadpiaci képzőknek, egy nem túl nagy piacon.

Magyarul, a piacból megélni szándékozó felnőttképzőknek az állam jelentősen megnehezítette a helyzetét a túlburjánzó ingyenes képzésekkel. Miért? A számok történeteket mesélnek. Magyarországon a "25–64 éves népességből oktatásban, képzésben részt vevők aránya 2018-ban: 6 %." Forrás: KSH. Az EU adatai más képet mutatnak. EU statisztikák szerint 2018. utolsó négy hetében a 25-64 közötti korosztály 18 százaléka vett részt felnőttképzésben.
Ezeknek a számoknak a fényében piacilag nyereséges szabadpiaci felnőttképzést egy igazi kihívás folytatni Magyarországon. Ezért is igyekeznek be oly sokan az állami "védőernyő"alá. Más kérdés, hogy ez mit is jelenthet pontosan.)

Tehát a felnőttképzési ellenőrzés jogi eljárás. Legfőképpen a tanfolyamok dokumentációját ellenőrzi.
Mivel ez egy jogi eljárás, ez NEM szakmai ellenőrzés.
Igen, az ellenőrök bemehetnek órára órát látogatni.
Igen, az ellenőrök nem csak, hogy belenéznek a képzési programba, de az az egyik alapja az ellenőrzésnek.

Mindezek mellett, a felnőttképzési ellenőrzés egy jogi, hatósági eljárás. A célja nem más, mint hogy megnézze, betartod-e a jogszabályi előírásokat. Ehhez tudni kell a szabályokat
Milyen jogszabályokat? Itt a blogon jobboldalt összegyűjtve megtalálható a legfőbb és legalapvetőbb felnőttképzési szabályok listája.

Jogszabályokat olvasgatni igazi próbatétel. De megéri.
A te választásod volt, hogy ebben a játékban szeretnél részt venni. Te döntöttél úgy, hogy belépsz az engedély világába. Nos, a szabályok ismerete előny. A szabályok ismerete nyereséget hozhat, amennyiben elkerülhető a bírság.

Ez az a rész, ahol az intézményvezetők sokszor félrelőhetnek. Azt gondolják, hogy a felnőttképzési ellenőrzés szakmai ellenőrzés. Az intézmény jó szakmailag, akkor az ellenőrzésen is meg fog felelni.
Nem feltétlenül. Szakmailag is jónak lenni és mindezt kiválóan dokumentálni is – ez egy kemény dió.

Miért? Elég csak elolvasni a szabályokat. Az engedélyezett felnőttképzés dokumentációs szabályozása hajmeresztő. Bonyolult és nagyon sok apró kitétel van. Irtózatosan könnyű hibát véteni.

Az ellenőrök ezt tudják. Ezért is mennek rá sokan a formai hibákra. Ha az nem működik, vagy nem annyira, akkor azonban előjöhet a szakmai rész.
A szakmai témákat az ellenőrök a tapasztalatom szerint akkor szokták felhozni, amikor ki akarják hozni a sodrából a másik felet.
Azt érzékeltetik, hogy nem vagy elég jó szakmailag? Átmegy, finoman – de belül érzed, hogy így van – az ellenőrzés a személyeskedés területére? Az oktatóid szakmai kompetenciáit firtatják? Bele akarnak szólni a hatóságilag elfogadott képzési programod tartalmába? Megkérdőjelezik az óraszámot? Nem találják megfelelőnek az oktató végzettségét? Kedvesen érdeklődnek, hogy egyáltalán ért-e a szakmai vezető az oktatáshoz?

Lehet, ki akarnak billenteni az egyensúlyodból.
Az ellenőrök díjazása fix. Ez azt jelenti, hogy bármeddig is tart az ellenőrzés, az ellenőrök meghatározott összeget kapnak. Hibát meg valószínűleg gyorsabban lehet találni egy egyensúlyából kibillentett intézményvezetőnél.

Ehhez az egyik eszköz lehet a szakmai kiválóság, a szakmai kompetencia különböző eszközökkel való megkérdőjelezése.
Többször működik, mint nem. Egy ellenőrzésen a tapasztalt, meglett cégvezetőket is gagyogó, bizonytalan idiótákká lehet változtatni egy jól irányzott kérdéssel, vagy éppen valaminek a finom, vagy éppen nem olyan finom érzékeltetésével. Az ellenőrzés nem egy séta a parkban.
Az ellenőrzés a szabályok világa. Nem az ellenőrök személyes véleményének teret adó, olykor akár kínzáshoz is hasonlítható esemény, hanem a szabályok eljárása.

Az ellenőrzés a szabályok, a szabályok betartását hivatott vizsgálni legfőképpen és nem a szakmai kiválóság firtatására létrehozott intézmény.
A szabályok ismerete sikeresebb játékhoz vezet.

A legjobban egy gyors kezdéssel tudod ezt biztosítani. Hogyan? Erről olvashatsz itt.