Az önértékelés ellenőrzése

Erősségek, gyengeségek, lehetőségek és fenyegetések.
Hogyan érdemes megtenni az önértékelést, azaz a cég értékelését? Mit érdemes beleírni az önértékelésbe és mikor? Ellenőrzésre, vagy a valóságra szóljon az önértékelés (v.ö. üzleti titkok)?
Erről szól a mai írás.

A felnőttképzési ellenőrzések ki nem mondott mögöttes üzenete: "vajon meg-e lett-e tartva a képzés"? Vajon az a képzés lett megtartva, amelyről a képző azt állította, hogy meg fogja tartani?
Kíméletlen hozzáállás. Az ellenőrök abból indulnak ki, még mielőtt bármit megtudnának a képzőről, hogy valótlanságot állít. Ez a hozzáállás nem új keletű, már több mint egy évtizede, sőt, most már közel két évtizede, az akkreditáció megjelenésénél is ez volt az alapállás.

Éppen ezért, a felnőttképzési ellenőrzés egy konfliktushelyzet. Van az intézmény képviselője és vannak az állam képviselői, az ellenőrök.
Az ellenőrzés célja, hogy dokumentációkból az ellenőrök megállapítsák, a képző betartja-e az engedély kérelmezésénél tett ígéretét és a jogszabályok szerint működik-e.
Ehhez megnézik a céges papírokat, a képzési programot, a tanfolyami dokumentációkat, különös tekintettel a képzési programra, a felnőttképzési szerződésre, a haladási naplóra és a jelenléti ívre. Különösen fontos a képzési program és számszaki összevetése a többi fontos papírral. 
Itt szokott a majom fejest ugrani a vízbe.

Az engedély ellenőrzésének eredménye már az engedély kérelmezésénél eldől.
Ez annyira fontos mondat, hogy ismételjük:
Az engedély ellenőrzésének eredménye már az engedély kérelmezésénél eldől.

Miért?
Mert a képzők nagy része, főleg, akik először találkoznak az engedéllyel és/vagy nincs tapasztalatuk arról, hogyan működik az állam, nem tudja, milyen fába vágja bele a fejszéjét, amikor az engedélynek nekiveselkedik.
A képzők, akik először engedélyeztetnek, általában nem tudják, nem ismerik a szabályokat.Vagy felületesen. Vagy úgy gondolják, hogy áááá, ezek mégsem annyira vészesek.

Nem is tévedhetnének nagyobbat. Nem tudják azt, hogy az engedély rendszere mennyire dogmatikus. Akár azt is mondhatnánk, bigott.
A képzőknek az engedély szakmai szempontból szinte semmi önállóságot nem ad.

Van négy képzéstípus, amelyben engedélyeztetni lehet. Ezekből egy típusnál, a, mondjuk azt, tréningek kategóriájánál van bizonyos szabadsági fok, de ott is erős megkötésekkel.
Az OKJ-s, a szakmai és a nyelvi képzéseknél szűkre szabottak a keretek.
A felnőttképzési engedély = felnőttképzési állami kézi vezérlés.

(Lábjegyzet: A képzők bizonyos része, akik engedélyeztetni szeretnének, álomvilágban élnek. Nem tudatosan állnak hozzá az engedélyhez, hanem azt gondolják, amit a tanfolyamokon oktatnak, az egy az egyben engedélyeztethető.
Ugyan már két éve nem adok tanácsot felnőttképzési engedélyre, de előtte ezt az álomvilág effektust első kézből szemlélhettem.
A legtöbben nem értették meg, hogy az állami kézi vezérléses felnőttképzési rendszer nem arról szól, hogy a képzők majd azt engedélyeztethetnek, amit csak akarnak. Pont az ellenkezője.
Szinte semmi szakmai önállóságot nem enged meg a rendszer)

Éppen ezért, az engedélyeztetésnél eldől a későbbi ellenőrzések eredménye.
A "majd megoldjuk Béláim" képzők engedélyeztetnek valamit, aztán majd úgy gondolják, a valóságban majd máshogy csinálják és akkor minden rendben lesz.
Az első ellenőrzésnél dőlni fog minden és előre látható a bírság.

Azok a képzők a legrealistábbak, akik, szembesülve és megértve az engedély rugalmatlanságát azt mondják, köszönik szépen, ők ebből nem kérnek. Ironikus módon, nekik van a legfejlettebb önértékelésük, pedig nem engedélyezett felnőttképzésnél nem is kötelező az önértékelés.

Ha viszont engedélyeztettél, akkor igen, kötelező az önértékelés.
És ezzel át is kapcsolunk a mai témára, az önértékelésre, amely egyébiránt üzletileg is hasznos.
Ráadásul, nem csak hasznos, hanem az a területe az engedélynek, amelybe az állam nem óhajt annyira beleszólni. Vagy mégis?
 
 "Táááááá, tatátátátátáááááááám, ta-ta-ta tááááá-táááááá tatata tááááá-tááááá tatata tááááá-tááááá tititi-túúúúúúúúúú
(Főcímzene)

"Han Solo ideges volt.
Utálta az ellenőrzéseket és különösen nehezményezte a birodalom folytonos mániáját, hogy bele akartak szólni mindenbe. Magában közben azért jókat vidult és úgy látta, a többi birodalmi beszállító egyike másika is osztotta kedélyállapotát.
A birodalom, mint minden központosított diktatúra, a nagy igyekezetében, hogy mindent és mindenkit kontrolláljon, sokszor egészen slendrián tudott lenni. Az örök elv érvényesült, hogy minél szorosabban szorítja össze valaki az öklét, annál több homokszem pereg ki alul.

Han nem értette, hogy a birodalom mit nem ért ezen, de már régen feladta, hogy a Darth Vader és hasonszőrű figurák cselekedeteinek a mozgatórugóit kutassa. Jobban szeretett inkább izgalmas csillagkalandokban részt venni, amelyből sajnos egészen kevés volt mostanság. A birodalmi beszállítói lét egyre kevésbé volt ínyére.

Az Ezeréves Sólyom kisuvickolva ott állt a nagy hangárban, a többi birodalmi beszállító hajójával együtt. Han sokszor gondolt arra, hogy vajon van-e a Sólyomnak lelke. Ha van, akkor tuti biztos, ő is rühelli, hogy unalmas és mellette önkényúri pózokban tetszelgő birodalmi bürokraták lépnek a fedélzetére. Mint példának okáért most is.

Két birodalmi bürokrata és egy csapat rohamosztagos poroszkált felfele a Sólyom platóján.
Han gyorsan átgondolta magában, vajon jól lezárta-e a titkos csapóajtót. Egy szekérderéknyi csempész áru rejtőzködött ott. Másnapra ígérte a leszállítását Mos Eisley-ba, egy különösen macerás, háromszemű és négyorrú, zöld ügyfelének. Az ügyfél dörzsölt volt, csak a bőre volt zöld.

A két birodalmi bürokrata, arcukon egyszerre a felsőbbrendűség és az undor keverékével, belépett a Sólyom területére.
Az egyikőjük nagy volt és kövér, a másik kicsi és cingár.
Tisztára, mint Stan és Pan. Han alig tudta visszafojtani a feltörő röhögést. Csodálkozott a nagy és kövér bürokratán. A birodalom híres volt arról, hogy mindenkit halálra sportoltat. Egyfelől szükség volt emberekre, akiket lehetett ugráltatni, másfelől meg valamivel el kellett terelni az alattvalók, emberek és űrlények figyelmét a szabadságuk elvételéről. Han gyorsan arra a következtetésre jutott, hogy a kövérnek biztos jó kontaktjai vannak, máskülönben nem lehetett volna ilyen testalkattal ott, ahol. Tett magában egy mentális feljegyzést, hogy figyeljen a jól táplált úriemberre.

- Han Solo, az Ezeréves Sólyom kapitánya? - kérdezte a kövér bürokrata.
Meg sem várta a választ. Pontosan tudta, hogy hol van és mint minden hivatalnok, ő is a tévedhetetlenség illúziójában ringatta magát. Folytatta is tovább.

- Ezennel a Nagyságos Fensőbbséges Birodalom nevében elrendelem a birodalmi beszállítói ellenőrzést. Az ellenőrzés a "Birodalmi Beszállítók Organikus Paragrafusai" továbbiakban: BESZOP előírásai alapján történik majd. Solo, van valami ellenvetése, vagy megjegyzése? 

- Nekem? Dehogyis. Ki vagyok én, hogy ilyenjeim legyenek? 

- Kérjük a szemtelenkedés mellőzését. Ezennel megkezdjük az ellenőrzést. Miközben a rohamosztagosok végigkutatják a hajót, mi a kollégával a dokumentációkat nézzük át a BESZOP megfelelő paragrafusai beiktatásával. Felhívjuk szíves figyelmét az együttműködésre. Az ellenőrzés akkor is le fog folyni, ha az ügyfél nem működik együtt.

Az ellenőrzés hosszúra nyúlt. Han-nak többször is meg kellett akadályozni, hogy Csuvi széttépje az ellenőröket, ezen kívül is még sok más, apró dologgal szekírozták az ellenőrök. 
Aztán egyszer csak hatalmas káosz támadt. A kövér ellenőr mobilja megszólalt. Felvette. Hallgatott pár másodpercig, aztán az arcából kifutott a vér, elsápadt. Kikapcsolta a mobilt. Ránézett a cingárra.

- Jön. Vader nagyúr itt van. 

Han Solo-t a hideg is kirázta Darth Vader-től, de tudta, kicsi a valószínűsége, hogy őt kinyírja. A bürokraták azonban szűköltek. 

A birodalomnak szüksége volt beszállítókra, mert, mint minden diktatúra, az olyan dolgokkal, amelyek változékonyságot, kreativitást és szellemességet igényeltek, nem tudtak mit kezdeni. 
Muszáj volt ezeket outsource-olniuk. Fogcsikorgatva megtették, azonban ott is olyan vasfegyelmet akartak tartani, mint a saját bürokratáiknál. Még mindig nem jöttek rá, hogy ez olyan volt, mintha a csillagokat akarnák szabályozni. Ettől függetlenül, a birodalom nem lett volna diktatúra, ha nem próbálta volna meg. 

Bürokratákból ezzel ellentétben nem volt hiány. Hatalmas volt a túljelentkezés minden hivatalnoki posztra. A legtöbben arra vágytak, hogy ne kelljen gondolkozniuk, cserébe viszont fixen jöjjön a jövedelem. Kevesen látták át, hogy viszont azok, akik Darth Vader közelében voltak, hullottak, mint a legyek. A kövér bürokrata azonban tisztában volt ezzel, Han meglátta ezt a hivatalnoki arc feszült vonásain.

Darth Vader belépett az Ezeréves Sólyom fedélzetére. Mindig impozáns látvány volt a fekete zongoralakk páncélsisakjával, de most különösen gonoszan villogtak a szemek szerepére kijelölt minimonitorok. 

- Hogy áll a (phhhhhhhhh) ellenőrzés? - kérdezte a kövértől. Han elégedetten adott magában saját magának egy plusz pontot, hogy kiszúrta, a két bürokrata közül melyik van feljebb. 

- Minden tökéletesen rendben megy, Vader nagyúr.  

- Zavarónak találom ellenőrzéseken a (phhhhhhhhhhhhh) tökéletességet. (phhhhhhh) - a minimonitorok vészjóslóan villogtak.

- Ó, nagyuram, én is, én is, azonban Solo kapitány már többször átesett ellenőrzésen, ez, esetében, pusztán formalitás. - hadarta el egy szuszra a kövér bürokrata. Szemén semmi sem látszódott, azonban homlokán egy kis verejtékpatak elkezdett folydogálni. 
Darth Vader hozzászokott már ehhez. Sőt, igazából ezt élvezte a legjobban a hatalomban, ha lehetett élvezetről beszélni a sötét nagyúr bármely tevékenységével kapcsolatban.

- Ez így túl könnyű. (phhhhhhhhhhhhhhhh) Mutassa a (phhhhh) dokumentációkat! - parancsolta ellentmondást nem tűrő hangon. 

Előkerültek a papírok. Vader pár papírhalomba beleturkált, aztán egy mestermágus könnyed, mellette határozott kézmozdulatával előhúzott egy szál papírlapot. Meglengette az egybegyűltek előtt. 

- Mi ez?????? (phhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh)

A bürokraták mukkanni sem mertek. Ez a papír elkerülte figyelmüket. 
Darth Vader, az Erő sötét oldalának használatával olyan képességekre tett szert, amelyek bőven túlmutattak bármelyik embertársa képességein. Az Erő sötét oldala például azt is lehetővé tette számára, hogy akár egy kazalnyi papírhalomból, rendkívül kiélezett érzékei segítségével, azonnal kihalássza az egyetlen nem megfelelő dokumentumot. 
Most is így történt. A bürokraták és Han Solo tehetetlenül álltak az Erő ilyen elképesztő megnyilvánulása előtt.

- Igen, Vader nagyúrnak tökéletesen igaza van, Solo, mi ez és miért rejtegette eddig előlünk? - fordult oda a kövér bürokrata vádló tekintettel Solo-hoz. 

A testes közszolga értette a dolgát. A Bürokrata Akadémia Zárda Plusz-ban (BAZ+), sok tárgyban tündökölt, kitűnő készségeivel számos mesterének felhívta figyelmét.
Mindemellett azonban egyik készsége sem volt annyira mesteri, annyira virtuóz, annyira már-már az érzékeken túli, mint a "Túlélési tippek birodalmi állásoknál" megnevezésű tantárgyból a hátsófertály védés és a nyelv megfelelő irányban, megfelelő sebességben történő mozgatásának képessége. Eme adottságainak köszönhette meredeken felívelő karrierjét, felettesei szerint nagy jövő állt a fiatalember előtt. 

Az inkriminált papírdarab egy A4-es papír volt. A tetejére, kézzel, Han Solo ákombákomjaival felfirkantva: Önértékelés. Pár centiméterrel alatta a következő mondat:
"Én, Han Solo, mint az Ezeréves Sólyom kapitánya, úgy értékelem, hogy klassz kapitány vagyok.
Dátum, pecsét, aláírás."

- Ez kérem az önértékelés. - mondta Han Solo és kihúzta magát. Büszke volt az önértékelésére. 

-  Ugye látja, mi ezzel a (phhhhhhhhhhhh) probléma? - dörgött Vader.

- Nem, de ha Vader nagyúr segítene, igazán megköszönném. - jelentette ki készségesen Han, jelezvén, hogy ő készen áll a tanulásra, ha arról van szó.

- Az inkompetenciája nem érdekel. (phhhhhhhhhh) Javítsa ki! - a minimonitorok halálos villámokat szórtak a környezetükre. 

- Na de nagyúr, a BESZOP előírásai szerint úgy alakítom ki az önértékelésemet, ahogyan csak ... 

- Nem mondom el még egyszer. (phhhhhhhhhhhhhh) Legközelebb lesz az utolsó alkalom (phhhhhhhhh), hogy kiábrándít. (phhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh).

Darth Vader ezzel fogta magát és királyian kivonult a Sólyomból.
A sötét nagyúr távozása után az ellenőrök lelkesedése tapinthatóan lelohadt.
Azért a rend kedvéért pár papírba még belenéztek és Solo-ra rásóztak valami bírságot, de ebből az egészből már hiányzott az íz-csín-tűz. Az ellenőrzés végeztével aztán testületileg elvonultak.

Han magára maradt – Csuvit már rég elküldte egy másik hajóra, a békesség kedvéért – borús gondolataival. A BESZOP tényleg a kapitányra bízta, hogyan önértékel. De, úgy látta, ez is csak amolyan tipikus birodalmi trükk, igazából, azt büntették és azzal, akit és amivel akartak.
Ennek ellenére, mert alapjában véve egy optimista szerzet volt, arra gondolt, hogy egyszer ennek is vége lesz. Tegyék a birodalmiak az önértékelésüket oda, ahová csak akarják. És különben is, másnap Mos Eisley-ban, kitűnő zenészek mellett egy hatalmas, félig átsült steak-et fog enni."

Az önértékelés hasznos. Az önértékelés jó. 
Azon kevés területek egyike, amelyeket viszonylag szabadon hagynak a felnőttképzési jogszabályok. Kell lennie önértékelésnek, azonban kivételesen a képzőre bízza a jogszabály, hogy milyen önértékelési rendszert dolgoz ki és milyen időközönként értékeli magát. Lásd 58/2013. (XII.13.) NGM rendelet 2. § (2) bek. c) pont, (3) bek. g) pont, (4) bek. 

Tehát, a képzeletbeli Han Solo által összeállított önértékelés jogilag megfelel a rendelet előírásainak. A szintén képzeletbeli BESZOP-ban nem tudom, mi van, de a fenti rendelet minden, önértékelésre vonatkozó pontjának technikailag megfelel.

Gyakorlatilag azért ilyet, mint Han Solo, ellenőrzésre ne nagyon tégy, mert sajna az ellenőröknek rendkívül korlátozott mennyiségben áll rendelkezésükre a humorérzék. Legalábbis az ellenőrzésen. Véresen komolyan vesznek mindent. 

Az önértékelési rendszeredet sokféleképpen alakíthatod ki. 
A mostani engedély elődjénél az EFQM rendszer dívott. Praktikus és jó rendszer, tehát mindenki utálta. Hja, kötelezővé tették, szóval mi mást is lehetne elvárni. 

Önértékelésre jó módszer egy viszonylag egyszerű SWOT elemzés is. Strengths: erősségek, Weaknesses: gyengeségek, Opportunities: lehetőségek, Threats: veszélyek. Utána tudsz nézni a neten. Egy olyan módszer, amellyel jól meg lehet világítani egy cég adott helyzetét és a jövőre nézvést is ki lehet vele stratégiát dolgozni.

Egy apró probléma van a SWOT elemzéssel. Az apró probléma nem más, mint hogy sajnos, üzleti titkokat is el tudsz vele árulni. Szó se róla, azt már megbeszéltük, hogy az engedélyezett képzéseknél az üzleti titok, mint olyan, nem létezik, de azért ennek ellenére ezt a SWOT elemzéses dolgot így érdemes kezelni. 

Az önértékelés gyakoriságával kapcsolatban a képző maga dönt. 
Az évenként egyszeri önértékelés logikus és jó választás, de, mint leszögeztük, az önértékelés azon kevés területek egyike, ahol a képzők saját maguk döntenek. Az évenkénti önértékelés nem kötelező gyakoriság.
Az önértékelési résznek a megalkotásánál a jogalkotóknak lehet, elgurult a gyógyszere. Vagy a karácsonyi szünet előtti utolsó ülésen dönthettek és már nem volt türelmük többre. Vagy bármi. Az önértékelés legyen, nem csak ellenőrzésre, hanem üzletileg sem árt és jó hír, hogy a felnőttképzési engedély rendszerében a képző határozhatja meg, hogyan önértékel és mikor.

Ha mindezt összeraktad, akkor lehet, már az ellenőrzés előtti napon vagy.
Mit érdemes ilyenkor tenni? Itt olvashatsz róla.