Belekötés-semlegesítés – Ellenőrzési Esettanulmány 5

Mit lehet tenni a "zúzós" ellenőrökkel? Hogyan lehet meddővé tenni rombolási kísérleteiket?
Ellenőrzésre felkészülésnél nem csak az ellenfél ismerete, hanem előszeretettel alkalmazott technikáinak a felismerése is egy olyan eszköz, amely nem hiányozhat felkészülési eszköztárunkból. Erről szól a mai írás, amely egy esettanulmány.

Rengeteg ellenőrzési tapasztalat közül kiválasztom azokat az eseteket, amelyek az amúgy is kiszámíthatatlan szemlék sorából is kiemelkednek. A neveket megváltoztattam, az események a lényeg.
A felnőttképzési ellenőrzés konfliktushelyzetét sokszor fokozza az, hogy a legtöbb ellenőr háttere, az iparágból adódóan, az oktatás. Nem minden ellenőr rendelkezik tanári diplomával, ez nem is kell az előírások szerint, azonban a meglátásom szerint túltengenek a "tanarak" a rendszerben.

Az ellenőrzések során számos alkalommal merült fel bennem az, hogy azoktól az ellenőröktől lehet  – nem mindig, de nagyobb eséllyel – fair play-re számítani, akik nem tanárok.
A tanárok háttere sokszor az állami oktatás. A következmények?
Érdemes továbbolvasni, megláthatod, milyen az, amikor a közoktatási módszerek átszivárognak egy "elvileg" piaci terület ellenőrzésére.
Káros következményei tudnak lenni annak, amikor a szezont a fazonnal keverik.

Hogyan befolyásolja az ellenőrök oktatási háttere az ellenőrzések hangulatát és szakmai színvonalát?
Hogyan érint ez téged egy ellenőrzésen?

Érdemes visszagondolnunk a közoktatási tapasztalatainkra. Magyarul, az iskolára.
Milyen volt a legtöbb tanár?

Ha a saját tapasztalataimra visszanézek: tragikus.
Legfőképpen emberileg. Az, hogy a tárgyukat tudták-e, vagy sem, nem tudom, mert a legtöbben arra használták ezt a tudásukat, hogy látens, vagy, ha jobban belegondolunk, nem is annyira látens, szadizmusukat kiéljék rajtunk, gyerekeken.

A legtöbb tanár a magyar közoktatásban a poroszos módszerben hitt.
Kis kedvenceik voltak, akik bármit megengedhettek maguknak. Teljesen mindegy, az éppen aktuális üdvöske mit mondott, az maga volt a szentírás, ahhoz igazodni kellett, abban hiba nem volt.
Akiket viszont nem kedveltek, azok előbb, vagy utóbb elkezdték olvasni Dante-t, hogy a pokol leírásában megtalálhassák a magyar iskolarendszer módszertani alapjait.
A feleléseknél és a dolgozatoknál nem az volt a jegy alapja, hogy mit mondott/írt, hanem hogy ki mondta/ki írta. Sosem lehetett tudni előre, mire számíthatunk.

A magyar tanárok így készítenek fel a magyar valóságra.

A magyar iskolarendszer megalapításánál a tudós elmék részletesen tanulmányozták, milyen készségek, képességek és ismeretanyagok szükségesek ahhoz, hogy valaki a magyar életben, legfőképpen a magyar állam alkalmazásában, előre tudjon jutni.
Hosszas tanakodás után felszállt a füst. Meglett az eredmény, amely mind a szakavatott szakembereket, mind a hatalom képviselőit, mind pedig Mari nénit, a viceházmestert, elégedettséggel tölthette el.

A tantárgyakat elnevezték magyar irodalomnak, meg történelemnek, meg matematikának, meg hasonló kódnevekkel jöttek elő. Az egyik, a többiek által kicsit kirekesztett, alternatívnak tűnő egyetemi tanárnak volt egy ügyefogyott javaslata a "kommunikáció" nevezetű tantárgyra, de a többiek egyhangúlag és a tudós testülethez méltatlan gyorsasággal leszavazták.

Az igazi, magyar élethez szükséges elengedhetetlen tudást eme művelt grémium a következő képességekben határozta meg:

a nyelv, mint testrész megfelelő odahelyezése a felsőbb hatalmat képviselő megfelelő testrészéhez és utána mozgatása, mármint a nyelvnek, mások éberségének kijátszása, színjátékok kitalálása, megszervezése és megrendezése, erősebb kutya felismerése és körbeszaglászása, versenytársak gyors mozdulatokkal a csapóajtó felé terelése, a megfelelő hangszín használata, az ízlés kirekesztése az öltözködésben.

Köznyelven: kivételezés, szadizmus, bully-ing, részrehajlás, kiskapuk, kiszámíthatatlanság, alacsony színvonal, a valódi minőségbiztosítás hiánya, köpeny, rossz menzakaja.
(A tudós testület csak a képzelet játéka, bárminemű hasonlóság valós személyekkel, eseményekkel kizárólag a véletlen műve lehet.)

(Lábjegyzet: Arányaiban rengeteg ember kap pénzt a magyar államtól.
Közel egy millió ember munkajövedelme az államtól jön. (Forrás: Központi Statisztikai Hivatal, portfolio.hu) Ez a szám akár két millió, vagy több is lehet, ha hozzászámoljuk a pályázatból élő "piaci" cégeket, vagy az "összeköttetésekkel" rendelkező vállalkozók munkatársait.
Csoda, hogy az Eurostat adatai alapján a legtöbb depressziós az EU-ban Magyarországon van?)


Hogyan befolyásolja a felnőttképzési ellenőrzések színvonalát az, hogy a legtöbb ellenőrnek oktatási, főleg állami oktatási háttere van?
Mit tudsz ezzel kezdeni? Lehet-e ezzel kezdeni valamit?


Viszonylag sokan vannak állami oktatási háttérből jövő felnőttképzési ellenőrök. Általában a "zúzósok" csoportjába tartoznak, akik kimondottan hisznek a kínai cseppkúra erejében.

Az angolszász irodalom ezt a technikát a "thousand cuts" az ezer vágásként emlegeti.
Nem ütnek nagyot, de nagyon sokszor, nagyon kitartóan hasogatják a szőrszálakat. Egyszerűen imádják szekírozni az áldozatukat, mint anno, amikor feleltettek, kivéve, ha kis kedvenckéről volt szó. A "zúzósok" ebben sikeresek. Miért? Mert a legtöbb esetben beválik.
Felnőttképzési ellenőrzéseik kínzóan hosszúak. Abban hisznek, hogy ha elég sok kis hibát találnak, akkor ebből csinálnak valami óriásit és csing-csing, máris jöhet a bírság.
Igazuk is van, mert tényleg nagyon sokszor ez történik.

Az erősségük az, hogy a legtöbb ember, főleg, akik a piacból élnek meg, a véget nem érő gáncsoskodással nem tud mit kezdeni. Nincsen hozzászokva.

A "zúzósoknak" az észosztás a másik közkedvelt csodafegyvere.
Hosszú éveket töltöttek el talpnyalók kellemes társaságában, amely kialakított bennük bizonyos szűnni nem akaró reflexeket, mint például saját maguk fényezése, megfelelően becsomagolva az álszerénység kellemetes fátylába, mások legkisebb hibáinak megtalálása és az elejtett félmondatok művészete.

Mit tudsz kezdeni egy "zúzós" ellenőr "Ezer Vágásos" technikájával?

Ez sokszor nehezebb, mint a csúcsragadozó. Egy csúcsragadozóról általában előbb-utóbb kiderül egy ellenőrzésen, hogy mit akar. A torkodat átharapni.
A "zúzósok" azonban nagyon sokszor a jóságos, bölcs tanácsadó képét veszik magukra.

A mai esettanulmány egy "zúzós" ellenőrrel történt, eredményesen végződő párbajom története. Akkor és ott tanultam meg, mi az egyetlen eszköz, amit egy "zúzóssal" szemben használni lehet.
Értékes tudás, amelyet megosztok veled. Gyakorlat szükségeltetik hozzá, azonban az eredmény biztos, ha megfelelően használod a technikát.

A technika vesződséges, de nem megtanulhatatlan. A magyar társadalomban, lásd fenti okok és statisztikák, viszonylag túlreprezentáltak a "zúzósok" a mindennapi életben is. Magyarul, sok a kekec. Talán ez a technika jó velük is. Talán, de nem biztos, mert tuti recept semmire sincs.

Először lássuk az esettanulmányhoz az ügyfeleket.
Két, nagyon normális embert képzelj el. Nevezzük őket Aranyosnak és Ambrusnak.
Nem is értettem, miért akarják az engedély elődjét, az akkreditációt, de ez az ő döntésük volt.

(Lábjegyzet: felnőttképzési tanácsadóként nem feladat, hogy az ügyfél döntését megkérdőjelezzük. Felnőttek, tudják, mit akarnak.
Nem szárazdajkát, hanem tanácsadót keresnek, aki el tudja érni, amit akarnak ebben az öldöklő iparágban. Aki a felnőttképzési tanácsadójában, aki egy jogi eljárásra készíti fel, puszipajtást keres, annak talán inkább egy pszichológus társaságára lenne szüksége. De hát, ez van, nem vagyunk egyformák.)

Itt is így történt. Felkészültünk. Nagyon alaposan, jó volt velük dolgozni.

Aztán megérkezett az értesítés, hogy ki jön hozzájuk szemlére.
Az egyik ellenőr: nevezzük Skolasztikának.

Skolasztika. Amikor megláttam a nevét, minden eszembe jutott.
Skolasztika a "zúzós" típus alfája és omegája.
Ha a saját munkáját a kezébe adod, valamit, amit már elfelejtett, abban is találni fog majd számolatlan mennyiségű hibát. Az évek és a kilók súlyának környezetéből sugározza környezete felé, nagylelkű kegyességgel a bölcsességeket.

Skolasztikával egy ellenőrzésen találkoztam. Ő volt a vezető ellenőr, én a második ellenőr. Ekkor már volt a hátam mögött pár eljárás, mint ellenőr, tehát nem voltam teljesen kezdő. Még nem dolgoztam, mint tanácsadó.

Skolasztika a "Pontosság Nélkül Állatok Vagyunk" (a cím kitaláció, ugyanúgy, mint az egyesület neve, a mondatot a "Suits" sorozat egyik epizódjából idézem) Magatartástudományi Tanárok Országos Egyesülete vezetésének volt illusztris tagja.

Végül is, csak fél órát késett az ellenőrzésről. Késhetett volna többet is.

(A fél órás késés igaz, az egyesület kitaláció, annak érzékeltetésére, hogy Skolasztika tényleg egy egyesületnek volt vezetőségi tagja, amely egyesület működési területén kb. olyan képességeket mutatott az ellenőrzés során, mint amilyet a pontosságából.)

Nagyon hosszú ellenőrzés volt. Szinte mindenbe belekötött. Megállás nélkül fitogtatta, hogy mennyi mindent tud, mennyi pénze van, hogy terepjáróval jár és hogy nyaralója is van. Közben a cipője jó, ha 5000 forintot kóstált a kínai piacon, leárazáskor, utolsó darabnak. 
Nehezen bírtuk egymást. Nem értettem, miért kell mindenbe belekötni, miért nem hatékonyan a lényeget nézzük. Ráadásul nem csak az intézmény vezetőinek az idejét húzta, az enyémet is.

Skolasztika az ellenőrzésen egyetlen egy képességből mutatott kiváló tulajdonságokat: a "zúzásból". Közoktatási tapasztalatainak hála, végeláthatatlanul volt képes az akadékoskodásra. Játszi könnyedséggel váltott át egyik kifogásról a másikra. A kukacoskodás Paganinijeként mesteri szintre fejlesztette a kicsinyes szőrözés művelését.

(Lábjegyzet: Tanácsadóként, amikor beléptem a piacra és a piaci igényekre válaszolva sokkal sikeresebb lettem, mint a többi ellenőr-tanácsadó, Skolasztika esküdt ellenségemmé vált. Addig sem voltam kedvence, na de azután meg pláne nem. Ő is adott tanácsot, mellékágban, főleg fű alatt.
A szakma természetesen nem hagyhatta szó nélkül, hogy hirtelen előáll egy olyan szakember, aki több tanácsadást forgalmaz, mint a többiek.

Amikor pedig – ó szent ég, minő szent borzalom ! – kifejlesztettünk a partneremmel együtt egy olyan applikációt, amely bőven a kora előtt járt (ez 2007-ben történt) és amelynek segítségével az ügyfelek online össze tudták állítani az engedély elődje, az akkreditációhoz szükséges dokumentációt, a szakma szó szerint felrobbant.

Micsoda skandalum. Valaki hatékonnyá merészeli tenni a felkészülést, amit egészen odáig a többi ellenőr-tanácsadó általában fél év alatt csináltatott meg az ügyfeleivel.
Természetesen etikai bizottság elé hurcoltak. Az igazi indok, tehát hogy féltik a saját kis tanácsadási melléküzletágukat, sosem lett kimondva, hanem valami teljesen más ürügyet találtak ki.
Skolasztika élen járt a sárdobálók között. Naná, üzleti érdekei diktálták ezt, neki létfontosságú volt, hogy a legerősebb konkurenciáját támadja.)

Később találkoztam Skolasztikával tanácsadóként is, az egyik ügyfelemhez jött. Nem tudta megbuktatni, de nagyon erősen próbálkozott.

Amikor kiderült, hogy Aranyoshoz és Ambrushoz is Skolasztikát sorsolta ki a sors kiszámíthatatlan "kegye", eldöntöttem, nem hagyom, hogy törjön-zúzzon. Mármint Skolasztika és átvitt értelemben.
Karácsony előtt voltunk. Azt akartam, hogy hiánypótlás nélkül meglegyen az eredmény.
A tökéletes jegyzőkönyvre koncentráltam.

Megérkezett Skolasztika. A vezető szakértő, nevezzük Dezsőnek, viszonylag a normálisabb ellenőrök táborába tartozott. Előtte talán egyszer találkoztam vele. Dezső is tudott belekötni dolgokba. Skolasztikához képest azonban a fasorban sem volt, sőt, nem is abban a ligában játszott, sőt, nem is abban az univerzumban.

Aranyos és Ambrus cége pici volt. Nem volt sok képzés. A helyszín sem volt nagy.
Mégis, egy ilyen helyzetben is Skolasztika mindent megtett, hogy valami őrületes hibát találjon.

Elérkeztünk a minőségbiztosításhoz. Felnyitotta és közölte, hogy ő ezt részletesen áttanulmányozta és kigyűjtött 49 pontot, ahol a minőségbiztosítás nem megfelelő. Ő akkor ezeket a pontokat most részletesen meg szeretné tárgyalni. Elkezdte.

Ültem vele szemben, rezzenéstelen arccal és csak a tökéletes jegyzőkönyvre gondoltam.
Bármit is mondott, lepattant, mint kacsa hátáról a termálvíz.

Egy idő után Dezső megszólalt. Talán a türelmetlenség? Talán más? Nem bírta már az értelmetlen szőrszálhasogatást? Vagy csak az, hogy karácsony előtt voltunk? Valami olyasmit mondott, hogy Skolasztika, hagyd már abba. Jól felkészültek, elsorolhatod még a következő huszonvalahány pontot, de mit akarsz? Kis cég ugyan, de talán értenek hozzá, hagyd már. Igen, vannak hibák, de hol nincsenek?
Ha Dezső nem szakítja félbe, tovább hallgattam volna az összes többi huszonvalahány belekötést. Akkor is ez lett volna az eredmény.

Tökéletes jegyzőkönyv.

A lepergetés, a kacsahát-termálvíz az egyetlen technika, amit a világ Skolasztikáival szemben tudsz használni.
Elkezdesz velük birkózni? Ugyan már, erre vártak! Nyalsz nekik? Csak lovat adsz alájuk.
Azzal viszont általában nem tudnak mit kezdeni, hogy teszed a dolgod, képviseled magad és a munkád. Fontos összetevő, hogy ez csak akkor működik, ha felkészültél. Tehát ha tényleg tudod, mit csinálsz. Akkor viszont a módszer varázsütésre üzembe áll.
Skolasztika egy idő után nem tud vele mit kezdeni.

Nem jó keverni a szezont a fazonnal.
A "zúzósok", amikor kimennek egy felnőttképzési ellenőrzésre, azt hiszik, hogy a képző intézmény gyerek és iskolában vannak. Egy iskolában sem kell úgy bánni egy gyerekkel, ahogy a "zúzósok" csinálják egy felnőttképzési, ismétlem, felnőttképzési ellenőrzésen, de felnőttekkel pláne nem.
A képző felnőtt és senki felnőtt nem szereti, ha kéretlenül kioktatják.
Az emberben fel is merül egy kérdés: ha a "zúzósok" ennyire nem értenek a felnőttekhez, a felnőttek pszichéjéhez és a felnőttképzéshez, mit is keresnek benne? Rád bízom a választ.

Az ellenőrzések világa olykor abszurd.

Össze lehet futni egészen érdekes karakterekkel.
Mindezt súlyosbítja, vagy éppen még izgalmasabbá teszi, attól függően, honnan nézzük a dolgot, hogy ezeknek az érdekes karaktereknek az állam hatalmat ad a kezébe.

Ebből aztán ki-ki vonja le a maga tanulságát.
Egy dolog azonban biztos: a felnőttképzési ellenőrzések világa nem a gyanútlan galamblelkűek mulatsága.
Aki azt gondolja, hogy egy ellenőr majd kedvez neki, minden ellentétes érdekeltségei dacára, nos, az jobban teszi, ha elmegy, szerzetesnek áll, valahol távol a világ zajától. Az ellenőrök azért jönnek, hogy hibát találjanak, a képzők meg azt szeretnék, hogy az ellenőrök ne találjanak hibát.

Az egyik módszer erre, ha a kifogások leperegnek rólunk. Arra koncentrálunk, amit el akarunk érni. Mint a mai esettanulmányban a tökéletes jegyzőkönyv. 
Ezért is érdemes általában hallgatni a tapasztalt tanácsadóra, aki már volt egy-két ellenőri csatában. A kellemetlen percek elkerülhetőek. Miért?
Olvasd el itt.