Miről álmodik az ellenőr?
Mi az ellenőrök álma-vágya? Mi a felnőttképzési ellenőrzéseken a hibák nyakéke? Mi az az aduász, amelyre az ellenőrök vadásznak és addig mennek, amíg meg nem találják? Mi ez a jolly joker, miből állapítják meg és hogyan tudják ezt rád húzni? Erről szól a mai írás.
Nem akarod csak úgy, "odamázolni" az ellenőrzésre felkészülést?
Érthető, hiszen az ellenőrzés egy harc, konfliktushelyzeten alapul. Ráadásul, mint minden háború, sokba fájhat neked, milliósak is lehetnek a bírságolási tételek.
Ahogy tartja a mondás, nem árt, ha háborúba mész, akkor tudod, hogy ki az ellenfél és miről szól a háború. A felnőttképzési ellenőrzés a felnőttképzési engedély ellenőrzéséről szól, azaz pénzről. Most nem a bírság pénzről van szó, habár az is jelentőségteljes tétel tud lenni.
Azonban eltörpül ahhoz a pénzhez képest, ami abban a történetben keresendő, hogy ki is juthat hozzá felnőttképzésben az EU-s pénzekhez.
A két hadsereg, az intézmény képviselője és az ellenőrök hadereje összecsap az intézmény helyszínéül szolgáló hadszíntéren. Az egészet távolból, a háború kirobbantásáért felelős állam felügyeli.
A felnőttképzési engedély krónikája arról szól, hogy a döntően EU-s pénzeket az engedélyezett képzésekre lehet elkölteni. Ez pedig egy, általában konkrét nagyságú torta, amelyből sokan szeretnének hasítani imitt-amott egy-egy szeletet. Lehetőleg egyre nagyobbat.
Egy ellenőrzés során megbírságolják az egyik tortaevőt? Máris megcsapolták a vérét, gyengítettek rajta. Ha pedig elveszik az engedélyét, volt tortaevő, nincs tortaevő. Kiesett a pikszisből, a többieknek több marad.
Minél nagyobb a kiesett játékos, annál nagyobb a maradék.
Az pedig a felnőttképzésben közismert tény, hogy számos nagy és/vagy állami kapcsolatokkal rendelkezhető képző cég közvetett és/vagy közvetlen embere ott tevékenykedik az ellenőrök seregében.
Lehet azt hinni, hogy ha ismered x-et, vagy y-t, akkor majd milyen jó lesz. Ha nagy pénzről van szó, akkor ez nem fog segíteni. Arról nem is beszélve, hogy azt sem tudhatod, hogy ő kinek tartozik és mikor fog odadobni téged valami másért. Mindig van egy nagyobb falat.
Tanácsos ismerni, mi van az ellenőrök fejében. Ők a torta elosztásáért is felelős állam képviselői, ők írják a jegyzőkönyvet. Azt a jegyzőkönyvet, amely alapján az állam képviselője, azaz a hatóság dönt. Dönt arról, hogy megcsapolják-e a tortaevő vérét, vagy éppen, hogy kilökjék-e a játékból. Volt torta, nincs torta.
A felkészülés kezdetekor ezért érdemes a legegyszerűbbel, a céges papírokkal kezdened. Utána jön a képzési program, majd a tanfolyamok listája, amelyből próbálod megtippelni, melyik tanfolyamokra mennek majd rá az ellenőrök. Ha igazán felkészült vagy, a tanfolyami papírokat egy csekklistával megkínálod, valamint ránézel egy kissé a helyszínedre is, csak hogy ne legyenek festékfoltos asztalok.
A számok a felnőttképzésben is történeteket mesélnek. A képzési program, a felnőttképzési szerződés, a haladási napló és a jelenléti ív.
Ezek kulcsfontosságúak.
Miért? Mert a csúcsragadozók az ellenőrzések aduászára mennek. A jolly joker-re. Nem a piszlicsáré vesszőhibákkal foglalatoskodnak főképpen. Azok majd desszertként jönnek majd, amikor a lényeget megtalálták. A koronagyémántot akarják.
Miért? És hogyan tudják ezt megtalálni, vagy ha nem találják meg, hogyan tudják esetleg, netán tán, másra rámondani, hogy az?
Ennek áttekintéséhez nem árt ismerni, mi történt Magyarországon a felnőttképzésben az elmúlt egy évtizedben. A pályázatok és a jogszabályok háza táján. Kezdjük a szabályi keretekkel!
Az állam az elmúlt öt évben gyakorlatilag szinte teljesen elvette a felnőttképző intézmények szakmai önállóságát a jogszabályi keretekkel az engedélyezett, azaz a pályázati pénzes tanfolyamoknál. Tette ezt azzal a felkiáltással, hogy most aztán olyan, de olyan képzések lesznek, amely az állam vigyázó szeme alatt annyira, de annyira meg fognak felelni a gazdaság és a piac elvárásainak, hogy az csuda. Innentől kezdve a felnőttképzés felvirágzik, modern kompetenciákkal felszerelkezett résztvevők ezrei áramlanak ki a munkaerőpiacra, az ország szuperszonikus fejlődési pályára áll.
A valós helyzet a felnőttképzésben 2019-re ezzel szemben az, hogy például a valódi, piaci igényeken alapuló, a cégek által fejlesztett szakmai képzéseket szinte a lehetetlenséggel határos értelmes módon engedélyeztetni. Ha úgy akarja ezeket a piacképes tanfolyamokat engedélyeztetni egy cég, ahogy tényleg megtartja őket, akkor jobb, ha bele sem vág az engedélyeztetésbe.
Ha azonban mindenáron felnőttképzési engedélyt akar, akkor olyan feltételeket kell vállalnia, amelyek olykor nem a tényleges gyakorlatot, hanem a döntéshozók által irányított, valamiféle bigott és idejét múlta módszer alapján elképzelt kitalációt tükröznek.
A nyelvtanfolyamoknál szinte ugyanez a helyzet. Szigorú, a piaci kereslet által nem indokolt keretek közé szuszakolják a nyelviskolák a tanfolyamaikat. Szakmai önállóság: nem sok. Aztán, hogy a valóságban egy nyelvtanfolyamon mi történik?
Nem baj, papíron minden rendben van, papíron állítólag az országnak van egy modern felnőttképzési jogszabály rendszere.
(De, persze, az is lehet, hogy mi, kellően nem tájékozott laikusok, félreértjük azt, hogy a kormány, az ő nagy bölcsességében, mit ért az alatt, hogy a gazdaság érdekeinek megfelelő. Lehet, hogy a kormány a gazdaság alatt saját magát érti?)
A helyzet elemzésének a másik fele, a pályázatok világa.
"- Te, Józsi, helló, tudsz nekem küldeni a hajléktalanjaidból a tanfolyam ellenőrzésemre? A Béla mondta, hogy vannak neked ilyenjeid. Igen? Jaj de jó. OK, az elszámolást majd elintézzük."
Az elmúlt egy évtizedben számolatlanul ömlött a pénz Magyarországra az EU-ból. Több cikk foglalkozik azzal, hogy ezt a pénzt hatékonyan költötte-e el az ország, vagy csupán felélte a nagy részét.
(Beszédes fotó a nők magyarországi helyzetéről és elismertségéről: a !!444!!! pályázati pénzekről szóló cikkében például a második fotó. Valami nagy beruházásról van szó, hiszen Szijjártó Pétert is ott láthatjuk a fotón. Hét ember vágja át a szalagot. Mind a hét férfi. A nők, két nő, oldalt áll és az a megbecsült feladata van, hogy a szalagot tartja. Ennek tényleg így kell lennie?)
A töménytelen mennyiségű pénz beleömlött a felnőttképzésbe is. Egy tanfolyamnál nem kell például hidakat mutogatni, hogy megvalósult-e. A tanfolyamokról papírok készülnek.
Állítólag voltak olyan pályázati tanfolyami ellenőrzések, hogy amikor az ellenőrök megjelentek a helyszínen, bérelt hajléktalanok voltak a képzésen, mint résztvevők. Sok ilyen és hasonló rege kering felnőttképzési körökben.
Most már, mivel az engedélyezett tanfolyamaidat le kell jelenteni az elektronikus rendszerbe, olyan ellenőrzést is kaphatsz, amikor a tanfolyamodat ellenőrzik úgy, hogy nem szólnak előre. Magyarul, lejelentetted a tanfolyami alkalmakat és helyszíneket a hatósági Nagy Testvér rendszerbe. Bármikor kimehetnek, mindenféle előzetes értesítés nélkül a lejelentett tanfolyamokhoz.
Tegyünk egy gondolatjátékot. Aki esetleg, netán tán, tegyük fel, hajléktalanokkal operált eddig a tanfolyamokon, mi akadályozza meg abban, hogy egy ilyen ellenőrzésnél azt mondja, hogy jajj, éppen megbetegedett a tanár? És mi van akkor, ha neked valóban megy a tanfolyamod, kimennek ellenőrizni és tényleg éppen aznap megbetegedett a tanár?
A felnőttképzés jelenlegi magyarországi helyzetével az ellenőrök is tisztában vannak.
És jó esetben tudják, hol lehet valószínűleg tetten érni, mi az, ami papíron van és mi az, ami valójában történt.
Az ellenőrök álma-vágya ennek megfelelően: nem az engedélyezett képzés valósult meg.
Ha ezt le tudják írni a jegyzőkönyvbe, máris elégedetten hátradőlhetnek.
A haladási naplót és benne lévő jelenléti ívet éppen ezért fokozott figyelemmel szokták nézni az ellenőrök, 393/2013 (XI.12.) Korm. rendelet 24. §. Hiszen ezek segítik őket a jolly-joker megtalálásában.
Több ponton is szagot foghatnak az ellenőrök.
Lássuk csak.
Először is, a leggyakoribb kifogás, ha a haladási naplóban nem az van leírva, mint a képzési programban. Ez egy olyan hiba, amely sokszor előfordulhat. Fokozottan súlyos jogszabálysértés, amely akár másfél milliós bírságot is jelenthet.
Ellenszere?
Javallott figyelni arra, hogy mi van leírva a haladási naplóban. Ha sok tanfolyam van, akkor nagyon könnyen összekeveredhetnek a dolgok.
Pontosan a magyarországi felnőttképzési helyzet miatt, az egyik legsúlyosabb megállapítás, amit egy ellenőr tehet a jegyzőkönyvben az az, hogy nem az engedélyezett képzés valósult meg.
Szinte, mintha azt mondaná, hogy nem a valóságot tükrözik a dokumentációk.
A szigorú, olykor nem a való életet leképező, hanem talán valami avítt felnőttképzési világot erőltető jogszabályokkal az a helyzet jöhetett létre, hogy egy képző nagyon könnyen beleeshet annak a csapdájába, nem azt a képzést valósítja meg, mint amit engedélyeztetett. Amit a szabályok engedélyeztetni engednek, az egyszer-másszor az életszerűtlenség határán mozog.
A megállapítással, hogy nem az engedélyezett képzés valósult meg, nagyon vigyázz! Ha meg tudod indokolni, ne hagyd, hogy egy ilyen bekerüljön a jegyzőkönyvbe! Nagyon könnyen másfél millióba kerülhet. És akár még többe.
Az ellenőrök általában két irányból támadhatnak. Az egyik a képzés óraszáma, a másik a képzés tartalma.
A tanfolyam óraszámát a legegyszerűbb megostromolni. Megnézik a képzési programban, hogy mennyi az összes óraszám, utána összeszámolják a haladási naplóban, jelenléti ívben és az elektronikus lejelentésben, hogy mennyi lett a vége. A felnőttképzési törvény max. 20 százalék eltérést enged meg. Ennél van, amikor jóval nagyobb is szokott lenni.
A másik támadási felület: a tanfolyam tartalma. Ezt a haladási naplóból tudják kiolvasni. Megfogják a képzési programot, a modulok leírását és ha nem stimmel a haladási naplóban a tartalom, akkor felébred a vadászösztön és tüstént ott is van a jegyzőkönyvben, hogy nem az engedélyezett képzési programnak megfelelően folytatta az intézmény a képzést.
Pedig akár az is lehet, hogy az lett, csak éppen nem szó szerint úgy lett megfogalmazva a naplóban.
"Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!" Dante poklának mottója.
A magyar felnőttképzési engedély helyzet ennyire nem brutális, de azért az mindig jó, ha körültekintően cselekszünk.
Javallott fejben tartani, hogy az ellenőrök találni akarnak valamit. A potenciális nem-megfelelőségek egyik koronagyémántja: nem az engedélyezett képzés valósult meg.
A kérdés azonban olykor felmerülhet, hogy valóban van-e az adott intézménynél egy ilyen kincs, vagy az ellenőrök csak ráfogják valamire, hogy az. Nekik az a dolguk, hogy mindenben ezt lássák, ezt keressék. A jól ismert mondás: akinek kalapácsa van, az mindenben a szöget látja.
Következtetésképpen, tisztában lenni azzal, mi van a papírokban, például a haladási naplóban és a jelenléti ívben, akár meg is akaszthatja az ellenőrök kalapácsolási mozdulatait.
Akkor már csak tényleg azt érdemes tudni, milyen apró bakik szoktak lenni a papírokban. Katt ide.
Comments
Post a Comment