Felnőttképzési ellenőrzés

Erősségek, gyengeségek, lehetőségek és fenyegetések. Hogyan érdemes megtenni az önértékelést, azaz a cég értékelését? Mit érdemes beleírni az önértékelésbe és mikor? Ellenőrzésre, vagy a valóságra szóljon az önértékelés (v.ö. üzleti titkok)? Erről szól a mai írás. A felnőttképzési ellenőrzések ki nem mondott mögöttes üzenete: "vajon meg-e lett-e tartva a képzés"? Vajon az a képzés lett megtartva, amelyről a képző azt állította, hogy meg fogja tartani? Kíméletlen hozzáállás. Az ellenőrök abból indulnak ki, még mielőtt bármit megtudnának a képzőről, hogy valótlanságot állít. Ez a hozzáállás nem új keletű, már több mint egy évtizede, sőt, most már közel két évtizede, az akkreditáció megjelenésénél is ez volt az alapállás. Éppen ezért, a felnőttképzési ellenőrzés egy konfliktushelyzet . Van az intézmény képviselője és vannak az állam képviselői, az ellenőrök. Az ellenőrzés célja , hogy dokumentációkból az ellenőrök megállapítsák, a képző betartja-e az engedély kérelme

Tudsz olvasni? Gondolhatnánk, micsoda szemtelen kérdés. Kibővítve, a kérdés így szól: Tudsz jegyzőkönyvet értően olvasni? Az ellenőrzés jegyzőkönyvétől nagyban függ az ellenőrzés eredménye. Hogyan olvassuk az ellenőrzési jegyzőkönyvet? Melyek egy képző jogai a jegyzőkönyvvel kapcsolatban? Mire érdemes figyelni a jegyzőkönyv olvasásnál? Erről szól a mai írás. A mai cikk a felnőttképzési ellenőrzésre felkészülés cikkek között a lazító cikkek sorozatába tartozik. Kissé kilógnak a sorból, nem lehet rájuk "rőffel mérve" felkészülni. Ma az eredményről fogunk beszélgetni. A felnőttképzési ellenőrzés eredményéről, az oda vezető út egyik fontos állomásáról. Mielőtt erre rátérnénk, képzeletben tegyünk egy utazást egy fantázia világba. Egy olyan világba, ahol a felnőttképzésben, ha már van is egy engedélyhez hasonlító valami, először is, nem engedélynek hívják. Szörnyű név ez az engedély. Valahol olyan üzenete van, mintha a képzők engedélyt kérnének a létezésre. Lehetne klub

A képzések minőségcéljai. Melyek ezek, mire érdemes figyelni és hogyan nézik a minőségcélokat az ellenőrzésnél? Másrészt, körültekintően felhasználva a minőségcélokat, az alkalmazásuk nem csak az ellenőrzésnél, hanem az üzleti döntéshozatalban is szerepet játszhat. Erről szól a mai írás. A minőségbiztosítás az engedélyezett felnőttképzés egyik leg-, ha nem A legszövevényesebb szférája. A papírok és a valóság közötti összefüggések nem mindig mutathatóak ki egyértelműen. Mivel a minőségbiztosítás egy rendkívül direkt, mérhető, konkrét előírásokkal dolgozó tudomány, ott a nem egyértelmű dolgok ki szoktak derülni. És ez olykor nem ad okot derültségre. Ugyanakkor a minőségbiztosítás, amelynek részei többek között a minőségcélok, a felnőttképzési engedély egyik, ha nem a legfontosabb célja. Elviekben. Sokan félre szokták érteni a minőségbiztosítást. Azt gondolják, ha valami minőségbiztosított, akkor az valami magas minőséget jelent. A termék, vagy a szolgáltatás magas minőségére szok

Léteznek üzleti titkok a felnőttképzési engedély rendszerében? Hány módon ellenőrizhet az állam? Hogyan hat az engedély rendszere a minőségbiztosításra és lehet egy ilyen rendszerben egyedi minőségpolitikáról beszélni? Erről szól a mai írás. A konfliktushelyzetek velejárója, hogy ha nem sikerül őket megoldani, könnyen háborúvá válhatnak. A felnőttképzési ellenőrzés is ilyen, konfliktushelyzet . Van benne két fél, az intézmény képviselői és az ellenőrök, és egy harmadik, viszonylag háttérbe vonuló fél, az állam. Aki igazából az egészet menedzseli. Az ellenőrzésre felkészülve nagyon sok minden előkerül: a céges papírok, a képzési programok, a csekklisták . Próbálod megtippelni , melyik képzésedre fognak "lőni". A négy gyenge pontot , a képzési programot, a felnőttképzési szerződést , a haladási naplót és a jelenléti ívet összehasonlítod, hogy számszakilag egyeznek-e. Aztán tartalmilag is megnézed. Összeszeded az összes tanfolyami papírt, amely nem kis teljesítmény a

A felnőttképzési ellenőrzés jogi eljárás, emberekkel. Mindkét oldalon emberek vannak. Az intézmény oldalán és az állam oldalán is. Az intézmény oldaláról van az intézmény képviselője, akinek nem kell az intézmény vezetőjének lennie. Az állam oldaláról vannak az ellenőrök. Saját tapasztalat, hogy előfordult már nem egyszer, nem kétszer, hogy az eredményt nem a tények, hanem az határozták meg, éppen ki volt ott az ellenőrzésen. Ki legyen ott az ellenőrzésen az intézmény részéről? Fogós kérdés. Hogyan tudod ezt meghatározni, anélkül, hogy "ki-húzza-a-rövidebbet" játszanátok a többiekkel a cégben? Egyáltalán, van jó megoldás és van jó módszer a megfelelő ember kiválasztására, aki képviseli majd az intézményt az ellenőrzésen? Hogyan viselkednek képzők az ellenőrzésen? Erről szól a mai írás. Hogyan alakult ki a felnőttképzésben egy kettős rendszer, egy majdnem állami és egy félig piaci az elmúlt egy évtizedben? Messzire vezetnek a szálak, azonban, ami tény, hogy 2019-r